Rákóczi Zsigmond Általános Kéttannyelvű Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Csalogány Napközi Otthonos Óvoda

Főoldal Oktatás Diák oldalak Versenyek, pályázatok Rendezvényeink Galéria
Vissza Március 15

Ugrás a rendezvények oldalra

A Tűzmadár- a forradalom szimbóluma

  Sokszor sokan feltették már azt a kérdést: jó-e az, hogy bizonyos nemzeti ünnepeket már óvodás kortól évről évre megünnepelnek a gyerekek, amikor még nem is értik az ünnep tartalmát? Hogyan lehet az ellen tenni, hogy egy-egy ünnepi alkalom ne váljon megszokássá, s újra meg újra élményt adjon, s ez által gazdagodjunk? Korunkban nehéz ünnepelni, nehéz ifjúságunk egy részének olyat adni, amit elfogad, felfog, s tetszik is neki. Az ünnep érzést kér, mégpedig nem mindennapit. Gondolatot kér, amely csodálkozásra készteti, s nem engedi, hogy másra figyeljen. Március 14-én a 158 évvel ezelőtti sorsdöntő napokra emlékeztünk. Időben ez oly távol van a mai gyerektől, hogy nem is tud arra gondolni, hogy akkor is emberek tették a dolgukat, mégpedig nem is keveset.

Ezt a kort, a kor céljait, lelkesítő eszméit tenni akarását megérteti nagy feladat. De nálunk leszállt a Tűzmadár, aki megjelenítette a forradalom és szabadságharc nagy pillanatait, s kicsik és nagyok ámulva nézték a színpadot. A szó és a tánc nagyszerű együtteséből születtek meg azok a gondolatok, mely a tőlünk már nagyon távoli századot jellemezték. Mikor tudja egy közösség ilyen áhítattal nézni? Akkor, ha mond neki valamit, ha nem engedünk abból, hogy minden ünnepnek meg van a maga szertartása. Csak akkor jók, ha hitelesek, ha eredeti tartalmukban egy műsort készítő tanár őszintén hisz. Harkályné Kovács Katalin és drámás gyerekei, Hubay Miklósné, és Maier Rajmund táncosai, Czina Györgyné énekesei hittek abban, hogy érzések és gondolatok nélkül nem lehet alkotni. A mozgás, a zene, a táncok felidézték a forradalom lendületét, akarását.

Ha az emlékezés nem támasz bennünk érzéseket, ha nem értjük, ami történik, akkor az ünnepünk olyan, mint a sivatag. Még a kis óvodások is elvarázsolva nézték a produkciót. Reméljük, hogy Ők mindig ilyen emelkedett hangulatnak lesznek részesei, néhány év múlva szereplői. Így lehet elérni azt, hogy az ünneplés nem lesz teher évről évre, mert mindig valami újjal tud megszólítani! A problémákról sokat beszélünk, nagyon meg akarjuk oldani őket, aztán mégsem megy. Pedig a megoldáshoz vezető út nagyon sokszor az, hogy egyszerűen tesszük azt, amit tennünk kell!